Ahogy ígértem, elkezdem boncolgatni az épületünk szerkezeteit.

Legelőször a tetővel kezdem, mert szerintem ez a legfontosabb, hisz hiába újítjuk fel a belső tereket, ha közben ázunk befelé. Az épületekben a legtöbb kárt a víz bejutása tudja okozni (leszámítva a rossz szomszédot, a piromániás gyerekeket, a földrengést, stb…) legyen ez felülről vagy alulról jövő nedvesség. Ezért szoktam én javasolni az ügyfeleimnek, hogy ez legyen az elsődleges feladat, ennek a rendbetétele.

Az első dolog a külső szemrevételezés. Egy tetőfelületen a cserepek egységes színűek, ép szélűek kellenek legyenek, illetve síkokkal határolt felületet kell lássunk. Ha már hullámok vannak rajta, akkor az az alatta található tartószerkezet károsodására utal (kivéve ha organikus épülettel állunk szemben… :-)).

Ha kívülről körbejártuk a házat, akkor ne sajnáljuk az időt és a ruhánkat a padlás belső megtekintéséhez. Vigyünk elemlámpát és kukkantsunk be minden sarokba, de legfőképpen legyen nálunk valaki, aki ért is ehhez. A legtöbb kárt a rovarok okozzák, ezeknek a nyomait a fa külsején apró lyukak jelzik, alattuk finom „fűrészpor”, és ütögetésre kongó hangot adhat a fa, ha már jól szétrágták. A rovarokat irtószerekkel ki lehet űzni és távol lehet tartani, de szakember kell eldöntse, hogy a tartószerkezet mely elemeit kell cserélni.

A másik károsító tényezők a különféle gombák. Itt nem olyanokra gondolok, amiket az erdőben szedünk, ezek a fa belsejében és a felületén hoznak létre telepeket, kinézetre olyan mint a penész vagy szivacs és elég jellegzetes dohos szaguk van. Ezekkel az a gond, hogy „fertőzőek”, ha csak kis területet támadtak meg, akkor a javításnál nagyon kell ügyelni, hogy az ép részekkel ne kerüljenek fizikai kontaktusba. Mindent le kell fertőtleníteni!!!

Fa födém esetén az „ugrálásos” módszer kevés, a felső deszkázatot fel kell szedni és úgy kell vizsgálatot tartani. Gombakárosodás főleg a beázásoknál illetve azokon a helyeken fordul elő, ahol a fa csatlakozik a tartószerkezethez, illetve ahol elfalazásra kerültek egyes elemek.

A fenti illusztrációk egy részét a netről vettem, mert én ilyen problémával eddig egyszer találkoztam.

Néhány fotót mellékelek a mi tetőnkről is, aminek a szerkezete jó, de az ereszlambéria és a bádogozás már használhatatlan, illetve a fedést is le kell cserélni, ami most még elmegy, de 5-10 éven beül gondok lesznek vele, és sokkal fájóbb úgy beázás veszélyének kitenni magunkat, hogy már belül elhelyezkedtünk, felújítottunk. Ha az anyagi erőforrások nem engedik akkor a belső munkákban kell elhagyni dolgokat, vagy a külső homlokzat szigetelést később elvégezni, stb. De erről még lesz szó a továbbiakban.